Rólunk

Kiss-Molnár István:"2003. szeptemberben vettem át a Zalaapáti Felnőtt Néptánccsoportot. 14 hölgy tagja volt. Egy öltözet hiteltelen, beazonosíthatatlan viselet volt a leltárjuk. 3 táncot tudtak nagyon amatőr módon: Sárközi ugrós, Kalocsai mars, és Moldvai táncok. Nem volt a csoportban „képzett” táncos, amilyen alapokkal rendelkeztek néhányan, azt Orsovszky István hanyatló korszakában jellemző, eklektikus nem hiteles folklór, inkább balett alapokon nyugvó folklórból építkező tánc volt a jellemző. Nem volt a csoportban ismeretes senki számára, hogy mi is a valós magyar néptánc, népi hagyományok. Nem táncoltak élő népzenére előtte soha. Nem ismerték a magyar néptánc dialektusokat, az azokhoz tartozó zenei, dallamkincsbeli és viseletbeli szokásokat. Táncoltak, talán azért, hogy valamivel színesítsék Zalaapáti kulturális életét. Szigorúan heti 1x2 órában.

A magyar néptánc és a magyar népi hagyományok megőrzése, továbbadása, közvetítése főleg egy néptánc együttes által, csak akkor hiteles és valós, ha az általa táncolt táncokat nem csak színpadi, hanem azon kívüli formában is magabiztosan tudja használni. A táncot, amit táncol a tájegységre jellemző –vagy konkrétabban a helységre- vagy ahhoz hasonlító és főbb jellegzetességeiben egyező viseletben adja elő az ott előforduló zenére vagy dallamkincs felhasználásával.

 Az első évben magabiztosabbá tettük az addigi tudásukat és két új táncot tanultunk, miközben a Körtánc Művészeti Iskola finanszírozásával biztosítottuk az utánpótlást. A fellépésekre a művészeti iskola ruhatárából kaptak ruhákat a gyerekek, addig, amíg az Együtt, egymásért Egyesület nem támogatott bennünket ruhákkal. Már a második évben többen csatlakoztak az utánpótlás csoportból a felnőttekhez, többek között 1 fiú is. Így komolyabb szintre emelkedtünk, hiszen a magyar néptánc a férfiakra támaszkodik, szerepük a lányokkal szemben 60 százalék. Tehát tovább tudott a csoport lépni, mert nagyon jó közössége volt és nagyon akartak. Az első év vége felé vetettem fel a csoportnak, hogy csináljunk évadzáró műsort, meg kell mutatni a fenntartó településnek, hogy mit csinálunk évközben. (Az első évben összesen 4 fellépésünk volt: Vöröskeresztes bál, Öregek napja, Alapítványi bál és az I. Folklórfesztivál.) Ebből kiindulva született a folklórfesztivál. Nem akarom és nem tudom a zalaapáti munkámban különválasztani a folklórfesztivált. A csoport nagyon lelkesen és összetartóan segítette a fesztivált.

Jelenleg a felnőtt csoport 20 főből áll 11 lány és 9 fiú! Júniusban csaknem háromórás önálló műsorral fogunk kiállni. Megyei I. helyezést értünk el a Zala Megyei Művészeti Fesztiválon a néptánc szakági döntőben. Szerepeltünk az M1 csatornán. 1 hetes kemény edzőtáborban veszünk részt nyaranta. Az utóbbi években, évente 25 fellépésünk van. 2 komoly nagyszabású projektünk vár kidolgozásra. Komoly kapcsolatokat építettünk ki a néptáncos szakmán belül. Táncházat tartottunk Zalaapátiban a magunk költségvetéséből. A csoportnak a Kárpát medencében az egyik legkiemelkedőbb cigánytáncos tanított cigánytáncokat, saját költségvetésből. A csoport tagjai óriási áldozatot hoznak, szinte az összes szabadidejüket, szabadságukat a néptánccsoporttal töltik, sokszor a családjuk kontójára, erőn felül teljesítenek, közösségként viselkednek és egy emberként állnak a dolgokhoz."

Az oldal története

Szakköri munkám

Amikre táncolunk :)

https://www.youtube.com/watch?v=0u-blsk1NwM; Szermes a muzsikás

https://www.youtube.com/watch?v=OapYa8n1wOE; A nagy utcán

https://www.youtube.com/watch?v=zX8aAZHI358; A cigányoké